AME Törpesügerek Szekció

Apistogrammoides
Apistogrammoides pucallpaensis Meiken, 1965

Az Apistogramma-szerű pucallpai törpesügér régóta ismert és tenyésztett halfaj Európában. A Dél-amerikai törpesügérek közül ez a kis faj még a hetvenes évek elején már egyszer eljutott Magyarországra is, de mivel akkor nem nagyon foglalkoztak vele, ezért teljesen eltűnt a hazai akvarisztikai életből. Újbóli behozatala az ezredforduló elején történt. Mivel a hímek szép és egyedálló színezete erősen hangulatfüggő, ezért e kis tarkasügérek, "minigeophágusok" akváriumi tartása és sajnos a tenyésztésük újra erősen háttérbe szorult az utóbbi időkben, így mintegy teret adva a mára már nagy népszerűségnek örvendő színes új Apistogramma fajoknak. A pucallpaensis hímek és nőstények határozott különbségeket mutatnak egymástól, úgymint formájukban (nemi dimorfizmus) és színezettségükben (nemi dikromatizmus).
A hímek kifejlettkori átlagos mérete 5 cm, míg a nőstények 4 cm-es nagyságúak. Az elterjedési területük központja a perui Ucayali folyórendszer, valamint egy elzárt (elkülönült) kis népesség található az Amazonasz folyó kolombiai szakaszán a Santa Sofia nevű szigeten.

Ivanacara Römer & Hahn, 2006
(Iván a retteget)

A közelmúltban felállított Ivanacara nemzetséghez (nemhez) a Rio Negro vízrendszerében élő két ritka endemikus faj tartozik, az I. adoketa és az I. bimaculata, amelyek átlagos testmérete 10-12 cm.
A nemzetség (nem) alapfaja az Ivanacara adoketa (Kullander & Prada-Pedreros, 1993), melynek természetes elterjedési területe meglehetősen kis területre, a Rio Negro folyóba torkolló Rio Preto és Rio Uaupes folyóhoz tartozó Igarape Yäburari, valamint a Rio Cunuri Uaupes és a Rio Äcaf Uaupes nevű kis őserdei patakokra korlátozódik (Tukäno törzsi terület, Amazonas Állam, Brazília). Az Ivanacara bimaculata (Eigenmann, 1912) elterjedési területe szinte teljesen megegyezik az alapfajéval, a két faj között ránézésre csak mintázatbeli különbségek láthatóak, - habár a bimaculata kicsit magasabb testfelépítésű, nem olyan megnyúlt testű, mint az adoketa. 

 Etroplus

Az Etroplusok, - ismertebb nevükön a 'chromide sügérek, dél-kelet ázsiai endemikus halfajok, megtalálhatóak India és Sri Lanka tengerpartjai mentén, édesvízben és brakkvízben egyaránt. A nemzetséghez (nemhez) három faj tartozik, átlagos testméretük tíz centiméter.

A Cichlidae család egyik legősibb képviselői, testvércsoportjuk a madagaszkári Paretroplus, másnéven 'damba sügérek nemzetsége (neme), amelyekkel közösen alkotják az Etroplinae alcsaládot. Az Etroplinae alcsalád tesvércsoportja a szintén madagaszkári Ptychochrominae alcsalád (Ptychochromis, Ptychochromoides, Katria és Oxylapia). Ez a két halcsoport a földtörténeti Mezozoikum korban már létezett, - ez mintegy ~ 200-250 millió évvel ezelőtt volt ('látták a dinoszauruszokat). A legáltalánosságban elfogadott fejlődéstörténeti hipotézis szerint, ez a két legősibb cichlida klád, amelyektől levezethetővé válik a Cichlidae család fejlődéstörténete, Afrikától kezdve Dél-Amerikáig (John Sparks & Leo Smith, 2005).