AME Törpesügerek Szekció

  • Betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • Betűméret csökkentése
Címlap Badis Badis

Badis

Email Nyomtat PDF

A badisok kicsi sügéralakú levélhalak, átlagos méretük 5 cm Fejlődéstörténeti (filogenetikus) kapcsolatban állnak a dél-amerikai levélhalakkal (Polycentridae), közeli testvér csoportja (sister group) a nanduszféléknek (Nandidae). Földrajzi elterjedésük kiterjed az Indus és a Gangesz folyók vízrendszerének trópusi és szubtrópusi területeire: Pakisztán, Észak-India, Nepál, Banglades, Mianmar (Burma), a Dél-kínai Yunnan tartomány, valamint a Mekong folyó középső szakaszára (Vietnam, Thaiföld és Laosz). Tizennégy faj tartozik a nemzetséghez (nemhez), egymással szorosan összekapcsolódó csoportokba (kládokba) sorolva.

 

 

1) badis species complex
° Badis badis Hamilton, 1822.
A nemzetség (nem) típusfaja, szinonimája Badis buchanani és Labrus badis. Egy alfaját is fel szokták tüntetni Badis badis badis néven, de ezt nem fogadja el a nomenclatura külön alfajként. Magyar neve kéksügér, angolszász nyelvterületen törpe kaméleon sügérnek is nevezik. Hatalmas elterjedési területtel bíró faj. Megtalálhatóak Pakisztánban, Indiában, Nepálban, Bangladesben, Bhutánban, Mianmarban és Thaiföldön.
Bár széles körben elterjedt faj, az a bölcső ahonnan elindult (szétterjedt), az a Gangesz folyórendszerhez tartozó Yamuna folyóban keresendő, amely az indiai Himachal Pradesh államban található (filogenetika). A faj kijelölt etelonja (neotípusa) a Gangesz egyik mellékfolyója, a Tumapao folyóban található, ez a hely körülbelül 65 km-re északra található Kalkuttától (Kullander és Britz, 2002). A déli elterjedési területe a Gangesz folyó torkolatáig is lehúzódik, továbbá megtalálhatóak még dél Indiában a Mahanadi és a Dibru folyórendszerekben, Chhattisgarh és Orissa államban, kelet Asszámban a Guwahati városhoz közeli Kaziranga Nemzeti Parkban. Mivel sok ázsiai ország nem vezet nyílvántartást halfajairól, ezért nem lehet tudni valójában mennyire elterjedt faj a Badis badis. A különböző élőhelyeken található populációk némi eltérést mutatnak a színezetükben és mintázatukban egymástól, ezért 2002-bevezették azt, hogy a begyűjtött különböző formák és színváltozatok címkéjén fel kell tüntetni a gyűjtés adatait (ez kötelező az amatőröknek és profiknak egyaránt), az eredeti Badis badis vérvonal megőrzése érdekében, és így talán végre kiderülhet, hogy valójában mennyi Badis faj is létezik. A kéksügér első európai importja Németországban volt 1904-ben, ez H. Stüve nevéhez fűződik.

° Badis kanabos Kullander & Britz, 2002.
Endemikus faj, előfordulási helyük az Assam alföld Brahmaputra területének nyugati részére korlátozódik.

° Badis chittagongis Kullander & Britz, 2002.
Endemikus faj, amely csak Bangladesh 'Chittagong nevű patakjában található. Átlagos méretük 3,5 cm.

° Badis ferrarisi Kullander & Britz, 2002.
Szintén endemikus faj, amelyek csak Mianmar 'Chindwin nevű patakjában találhatóak. E faj érdekessége, hogy először Myanmar 'Kalaymyon városának piacán fedezték fel egy halaskofa kosarában. Átlagos méretük szintén 3,5 cm.

° Badis tuivaiei Vishwanath & Shanta, 2004.
Előfordulási helyük az észak indiai Manipur folyó vízgyűjtő területe.

° Badis dibruensis Geetakumari & Vishwanath, 2010
Igen hasonló az alapfajhoz (Badis badis), de annál kisebb termetű és másmilyen a testrész mintázata. Megtalálhatók az Észak-kelet India Brahmaputra területén, a Dibru folyó vízrendszerében.

2) assamensis species complex
° Badis assamensis Ahl, 1937. Szinonimája Badis badis assamensis.
A pontos elterjedési területe máig tisztázatlan. Először azt gondolták, hogy endemikus faj a Brahmaputra folyó medencéjében Assam államban India északkeleti részén, de később a faj előkerült Észak-nyugat Bengáliából is. A Badis nemzetség (nem) 2002-ben történt revíziója során Kullander és Britz képtelenek voltak találni bármilyen típusú B. assamensis példányt (holotípust vagy paratípust) a múzeumi feljegyzések és gyűjtemények között. Ezért egy kijelölt neotípus (etalon) került begyűjtésre Észak-Assamból a Dibru folyó egyik mellékfolyójából. Ez a legnagyobb faj a badisok között, a hím mérete több mint 7 cm.

° Badis blosyrus Kullander & Britz, 2002.
Az indiai Assam alföld egész Brahmaputra területén előfordulnak.

3) ruber species complex
° Badis ruber Schreitmüller 1923. Szinonimája Badis burmanicus (Schreitmüller 1923), - fajnév módosítás: Kullander & Britz, 2002.
Földrajzi szétoszlásuk szerint megtalálhatóak dél Myanmarban és a Mekong folyó középső szakaszán (Thaiföld és Laosz).

° Badis khwae Kullander & Britz, 2002.
Földrajzi elterjedésük a Mekong folyórendszerhez tartozó Mae Nam Khwae Noi folyóra korlátozódik Thaiföldön. Ez a legkisebb Badis faj, a hímek mérete alig éri el a 3 cm-t.

° Badis siamensis Klausewitz, 1957.
Endemikus faj, előfordulási helyük a Mekong folyó középső szakaszára korlátozódik Thaiföldön.

4) corycaeus species complex
° Badis corycaeus Kullander & Britz, 2002. Szinonimája Badis sp. "Zebra"
Megtalálhatóak észak Myanmarban, az Ayeyarwady folyórendszerben. Méretük 3,5 cm.

° Badis pyema Kullander & Britz, 2002.
Előfordulási helyük szintén az Ayeyarwady folyórendszer és a Putao-tó észak Myanmarban.

5) kyar species complex
° Badis kyar Kullander & Britz, 2002. Szinonimája Badis sp. "Myitkyina Myanmar"
Elterjedési területük kiterjed az Ayeyarwady folyórendszerre, az Inywa, Myitkyina és az Indawgyi tavakra észak Myanmarban.

° Badis juergenschmidti Ingo Schindler & Horst Linke, 2010
A juergenschmidti fajt a myanmari Ka Dat Chaung folyórendszerből írták le, fajnevét a német Dr. Jürgen Schmidt etológus és taxonómus után kapta. A juergenschmidti alakja hasonló az alapfajhoz (Badis badis), de az alapszínezete nem kék, hanem barnássárga, a testrész a fejrészen sötét barna harántsávokkal díszítve. Így ez a faj igen hasonló az angol Wildwoods importőr által forgalmazott, és még tudományosan le nem írt indiai Badis 'fajhoz, a Badis sp. "Buxar" - hoz.

Besorolatlan faj
° Badis sp. "Buxar"
A közelmúltban előkerült újabb Badis "faj" előfordulási helye az indiai Bihar államban található Buxar nevű város melletti patakok.
Megjegyzés: az új Badis "fajt az angol
Wildwoods
importőr forgalmazza ilyen elnevezéssel, ezért jelen pillanat senki sem tudja, hogy valójában honnan is származnak.




Akvárium és szaporodásbiológia
Akváriumi tartásukkor figyelembe kell venni, hogy kerülik az erős megvilágítást, és csak este válnak aktívvá. A víz keménységére nem érzékenyek, tartásuk és a tenyésztésük közepesen kemény 10-15 nK, enyhény lúgos 7,5 pH értékű, és 15-24 C. fokos vízben nem okoz sok gondot.
A badis fajok is hímgondozású -többnejű- családot alkotnak. Ikráikat kis barlangok felső részébe (hasonlóan az Apistogrammákhoz), vagy bambuszcsövekbe rakják. A tenyésztő akvárium legkisebb mérete 40 liter. Itt fontos megjegyezni; hogy a tenyésztővíz kémhatása nem csökkenhet a 7 pH érték alá, mert az ikrák és a kikelt lárvák nem bírják a savanyú kémhatású vizet. A kis hallárvák a harmadik napon kelnek ki, majd egy újabb fejlődési cikluson átmenve, a kelést követő negyedik napon elúsznak. Első eleségük lehet Artemia, Cyclops, Diaptomus nauplius (száraz eleséggel nem lehet őket felnevelni).

A badis fajoknak is van egy jellegzetes tulajdonsága. A picike hallárváik pókfonálszerű nagyon vékony és ragadós fonalat növesztenek az ikrából történő kikelésük után, amivel felfüggeszkednek (odaragadnak) bárhová, legyen az például egy vízben elsüllyedt falevél fonákja, egy fadarab, vagy egy cserépdarab alja, stb.

 

(törpös)

 

 

Ázsia és Ausztrália

Észak-Amerika

Belépés / Regisztráció