AME Törpesügerek Szekció

  • Betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • Betűméret csökkentése

Apistogramma barlowi

Email Nyomtat PDF

Apistogramma barlowi
Uwe Römer & Ingo Hahn, 2008

Szinoníma nevei:
Apistogramma sp. "Maulbrüter/Mouthbrooder" (Koslowski, 2000)
Apistogramma sp. "Brustband/Breastband" (Römer, 2000)
Apistogramma sp. "Red Face" (nem érvényes szinoníma név)

Az Apistogramma barlowi a cacatuoides complex csoportba tartozó barlowi alcomplex tagja. Ebben az aljellegsorban találhatjuk még az A. sp. "Juruá 1", valamint az A. sp. "Juruá 2" nevű tudományosan még le nem írt Apistogrammákat. Az Apistogramma fajokról talán elmondható, hogy Magyarországon egyre több "rajongójuk" van. Azonban még a kissé jobban belemerülő törpesügéresek is felkapják a fejüket ha meghallják azt , hogy "szájköltő apisto". Azt gondolhatja magában az egyszerű "apisto"-s, hogy ez biztos csak egy vicc, de a kételkedőknek elárulom, hogy tényleg létezik. Mit is érdemes tudni róla? A tudomány fejlődésével lehetőségünk nyílik eddig ismeretlen területeken való kutatásokhoz. Ezek eredménye, hogy egyre több fajt fedeznek fel. Több új Apistogramma faj is előkerült ilyen területekről, melyek leírása még ma is várat magára. Ezek között találjuk az igen érdekes viselkedésű Apistogramma sp. barlowi-t is, amely először 1999 őszén került a kereskedelembe Németországban A. sp. "Brustband", és A. sp. "Maulbrüter" néven. A fajt először tudományosan Dr. Uwe Römer és Ingo Hahn írta le 2008 - ban. Nevét tiszteletből az utóbbi évtizedek egyik legelismertebb halbiológusáról, George W. Barlow - ról kapta. Természetesen, mint minden "apisto" ez a hal is Dél-Amerikából, pontosabban meghatározva Peruból, a Mariscal Ramon Castilla tartományból a Santa Maria területről, az El Pozo nevű falu melletti mellékfolyóból a Rio Ampiyacuból származik. Az Apistogramma fajoknál még a fajokon belül is találunk színváltozatokat és különböző formákat. Nincs ez másképpen a barlowi -nál sem, amelynek két változata ismert; az úgynevezett fehér és a piros színváltozat. Érdekesség, hogy míg a fehér változatát Apistogramma sp."Hauswell" vagy "Blanco" névvel illetik, addig a piros forma Apistogramma sp "Glaser" és "Rojo" néven is ismert. Az említett két változat között színezetbeli különbség a nőstényeknél nem található. A nőstények nagyon hasonlóak a "panda" mintás Apistogramma fajok nőstényeihez (pl. A. nijsseni, A. panduro). Nyugodt állapotban egyszerű szürkésbarna színűek, de íváskor az testük aranysárgára változik, mellúszóik feketék lesznek, testük középső részén fekete pont jelenik meg. A hímeknél már észlelünk eltéréseket, ha nem is nagymértékben. Alapszínezetük mindkét változat esetében szürke, acélkék csillogású, mellúszók narancsosak, úszóikat piros, kék, sárga foltok és csíkok díszítik. Az eltérés abban mutatkozik meg, hogy az úgynevezett "Rojo" (vörös) változat valamivel kékes-sárgásabb és fején sárga külsőt visel, míg a "Blanco"(fehér) változat szürkésebb, egyszerűbb színezettel rendelkezik.

Az átlag Apistogramma fajokhoz viszonyítva megjelenése tekintélyt parancsoló. Szája erőteljes, kissé megnyúlt, hasonló a nála valamivel kisebb Apistogramma cacatuoides-éhez. A faj kifejlett hímjei a 9-10 cm-esre nőnek, míg a nőstény egyedek teljes ivarérettségükkor is csak 6 cm-es testhosszal rendelkeznek. A hímek úszói megnyúltak ellenben a nőstényekével, melyeknél lekerekítettek az úszók. Viszonylag nagyméretükre tekintettel legalább 80 literes akvárium kell egy pár tartásához. Az akvárium berendezésekor ügyeljünk arra, hogy halaink minél nagyobb biztonságban érezzék magukat. Helyezzük több növényt és búvóhelyet az akváriumba, valamint kerüljük a közvetlen megvilágítást. Tehetünk melléjük más békés hasonló igényű fajokat (pontylazacok). Tartásához a legmegfelelőbb a lágy (2-4 nk), savas kémhatású (4,5-5,5 pH) és 27-29 C fokos víz. Ha azonban csak tartani szeretnénk őket, akkor sem szabad, hogy 6,5 pH- nál, és 10 nk-nál magasabb értékeket érjen el. Eteséhez a legmegfelelőbb természetesen az élő eleség, de etethetjük fagyasztott eleséggel, illetve néha kiegészítés képpen jó minőségű száraz táppal is.

Ennek a halnak talán mégis a szaporodása a legérdekesebb. Legjobb, ha engedjük, hogy a víz csak enyhén legyen savas, majd egy vízcserével lejjebb visszük, ilyenkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy halaink szaporodni fognak. Ívás előtt érdekes módon a nőstény kezdi meg az udvarlást, ha készen áll az ikrázásra. A nőstény odacsalogatja a hímet az ívásra kiszemelt biztonságos helyre (félbevágott cserép, kókuszdió, stb.), majd a megtisztított felületre lerakja 20-80 pirosas ikráját, melyeket a hím azonnal megtermékenyít. Meg kell említeni azonban, hogy nem teljesen olyan, mint más, például Afrikában honos sok szájköltő faj. Az ikrákból 2-3 nap alatt kikelő kishalakat veszi be a szájába, amíg azok el nem úsznak, és nem az ikrákat. Ilyenkor megfigyelhető, hogy amikor eszik, akkor egy biztonságos helyre leteszi őket, majd utána ismét a szájába veszi. A kishalak apró élő eleséggel indíthatóak (pl. frissen kelt sórák). Ezt a halfajt azonban még elég nehéz beszerezni, de ha mégis van rá lehetőségünk, megéri tartani belőle néhány példányt érdekes viselkedése, ivadéknevelése és különleges külseje miatt.

Szöveg: Gercsi. Külön köszönet Csababának a fordításért.
A leírás eredeti linkje: Vertebrate Zoology, 58. (1) 2008. 49-66.
Fotó: Tom Christoffersen: Apisto sites

[Szerk. Törpös megjegyzés: Az A. barlowi egy fakultatív, az-az egy választó szájköltő halfaj, amely egyedülálló az Apistogrammák közül. Ugyan ikrájukat kis 'barlangokba rakják, de a nőstények csak akkor hajlandóak szájba venni a kikelt lárvákat (anyai szájköltés), ha az akvárium alját finom homokréteg fedi. A barlowi hímek ásnak ki és építenek kis homokgödröket, így készítik elő a fészket és imponálnak a nősténynek. Ha a hímek nem tudnak ásni, amely egyébként oly jellemző egyes Geophagus fajra, például a Gymnogeophagus balzanii és Geophagus steindachneri-re, akkor a barlowi nőstények szájköltése elmarad, és visszatérnek a szokásos, az Apistogrammákra jellemző anyai ivadéknevelési módhoz. E különleges tulajdonságuk miatt nevezik az A. barlowi-t kettős ivadéknevelésű halfajnak. Megjegyzésképpen; a szájköltés e primitív formája az Apistogrammáknál szerzett tulajdonság. Ez a szerzett szájköltő tulajdonság - bármennyire is meglepő is, ez nemcsak egyes halfajoknál figyelhető meg, hanem a szárazföldi gerinceseknél is. Ilyen például az Argentínában és Chilében honos Darwin béka (Rhinoderma darwinii).]

 

Utolsó frissítés: 2010 október 23., szombat 08:45  

Ázsia és Ausztrália

Észak-Amerika

Belépés / Regisztráció